A Szent Benedek hegy története

 

Kevés olyan történelmi múltú város büszkélkedhet kulturális látnivalói mellett gazdag természeti nevezetességeivel is, mint Veszprém.

A Várfokról letekintve az északi óváros apró házai , a Séd kanyarulatok mentén kialakult, évszázadok alatt mesteri fokon működő iparágak emlékeit őrző ódon utcák mellett monumentálisan kiemelkedő dolomit sziklaegység uralja a látószöget, ami nekünk, veszprémieknek természetességénél fogva évszázados hagyományaival, történelmével, sajátosságával hozzátartozik mindennapi látképünkhöz.

Veszprém már a történelem előtti időkben is, az őskorban is lakott volt. Csak a Várhegy felől megközelíthető teteje természetes védelmi helyül kínálkozott az ősembernek, amit az itt talált neolit és bronzkori leletek bizonyítanak.

Ám városunk a népvándorlás kori kultúrák emlékeit is büszkén előtérbe állíthatja.

A legelső leírásokat a XIII. században már krónikák regisztrálták, akkor Szent-Benedek sziklájaként emlegették. A hegy neve először 1240-ben fordul elő, bizonyára az itt megforduló Szent Benedek rendi  hittérítők befolyása következtében. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a XIII. században a hegy tetején állott egy kis kápolna, amely Szent-Benedek tiszteletére volt felszentelve, s innen feltételezik a hegy elnevezését.